Kiss-Benedek Kristóf, Szűcs Bettina & Orion, a legcoolabb négylábú filozófus a városban

Kiss-Benedek Kristóf (KISJUSTK) munkáit nehéz elkerülni Budapesten. Az ő nevéhez fűződik a Budapest Bägel és a Skål arculata, az Einfach Berlin pólók pedig gyakran szembe jönnek a belvárosban.
Most jelent meg egyik munkája kínában a Sandu Publishing gondozásában.
Legfrissebb munkái a Tempo és a Poket zsebkönyvek, melynek tesztüzeme nem várt sikerrel járt. Jelenleg több titkos projektje is van. Barátnőjével, Szücs Bettinával válaszoltak a kérdéseinkre.
Titeket is érdekel, milyen egy tervezőgrafikus kutyája?
És ezután ti is felismeritek Oriont, a dalmatát?

Miért pont dalmata?
Kristóf: Orion egy vízió volt. Rómában nyaraltunk anyukámmal, és ott láttam egy dalmatát. Szeptember környékére kikristályosodott a gondolat, hogy nekem dalmata kell- egyrészt tökéletesen passzol a vizuális világomba, másrészt most nem is divatos a fajta.
Én elkezdtem keresni, Bettina pedig elkezdett utána járni a fajtának. Orion Debrecenben volt, mikor először megláttam a Dalmata Mentés oldalán.

Bettina: Ez nekünk túl távoli volt, hogy lejárjunk megismerkedni, de Kristóf hetekig nézegette, mindig visszatért a gondolatához. Két hónap után még megvolt, és felhozták ideiglenes befogadókhoz Pomázra. Először e-mailt írtunk, majd egy hosszú több oldalas teszt kitöltése után találkozhattunk vele, ellenőrzött körülmények között.

K: Háromszor látogattuk meg őt, többször elvittük próba sétára és anyukám is megismerkedett vele, mint családtag. Nagyon körültekintő volt a Dalmata Mentés csapata.

B: Hagynak időt, hogy jól átgondold a döntésed.



K: Elhoztuk, gyorsan eltelt a próba hónap, majd jött egy önkéntes a mentéstől megkérdezni, hogy akkor hogy döntöttünk. Annyira alapvetővé vált, hogy Orion az életünk része már a próba hónap alatt, hogy nem volt kérdés.

B: Ha szeretnél örökbe fogadni, akkor a próba hónap nem is igazi próba hónap. Valami nagyon nagy dolognak kell közbejönni, hogy ellehetetlenítse ezt.



K: Már akkor velünk jött mindenhova. Ez is volt az örökbe fogadás célja: legyen egy társ, aki állandóan velünk tart, elkísér mindenhova. Ez egyértelműen elvárás volt a részemről. És nagyon nagy mázli, hogy a munkánkból adódóan ez megoldható. A baráti társaságban is ez volt a példa, akik kutyások mindenhova hozzák a kutyát magukkal. Ha Orion nélkül megyek étterembe csak olyan helyre megyek, ahova be lehetne egyébként is vinni. Csak úgy vállalok munkát is már, ha velem jöhet Orion, ilyen most a Possible Cee is akiknél Art Directorként dolgozom szabadúszóként. Mindkettőnkre egyformán hallgat, egyáltalán nem egy gazdás, de papíron az én kutyám Orion.



B: Kristóf akarta, ő vállalta, ezért az ő kutyája. Ebben megállapodtunk az elején. Mióta együtt élünk, egyformán próbáljuk kivenni a részünket a neveléséből. Első kutyaként szuper nyugodt, kiegyensúlyozott, soha nem ugat, nem szeparál. Nem eszi meg a zsák kutya tápot sem, ha kint hagyjuk, a cipőket sem rágja meg, soha nem rongált meg semmit. Nagyon szerencsések vagyunk vele.



És milyen kutya ő?

K: Orion ritmusa és személyisége is ugyanolyan mint a miénk. Ez már az első naptól kezdve megmutatkozott. Nem kel későn, sőt, amikor korán kell kelnünk és mennünk kell valahová, csak egy elernyedt kutyatest hever az ágyában, nehéz bele életet lehelni.
B: Nem alszik velünk, csak még nincs kész az ágyunk és ezért matracon alszunk. Reggel, amikor felébredünk, meghallja és akkor befekszik egy picit:) De ha elkészül az ágy, akkor ez már nem lesz így. (Update: Elkészült azóta az ágy.)



K: Orion olyan kényelmesen elvan otthon, hogy ha hallja hogy hazajöttünk már ki se kel az ágyából. Azért néha elárulja magát: ha bent aludt az ágyunkban, amíg mi nem voltunk otthon, ülve fogad minket a fekhelyén, mikor hazaérünk. Amikor ébren van, akkor állandóan akcióban van, kajáért bármit megtenne. A gyerekek imádják és ő is nagyon szereti őket. A legnagyobb keresztünk talán az, hogy mindenki 101 kiskutyának hívja és Pongónak vagy Radar tűzoltó kutyának. Ezért is kapott egy bilétát, hogy “Nem vagyok Pongó!”



B: Ha egyikünk sem tudja hosszasan magával vinni akkor is legalább háromszor levisszük sétálni. Rendszeresen muszáj felállni az ülő munkából miatta, aminek nagyon érezzük a jótékony hatását. Szuperül kikapcsol minket és visszaránt a digitális világból az élők közé.



K: Orionnak a vérében van a szereplés. Szerepelt már a Pesti Est címoldalán, de ez is azért történt, mert velem jött aznap dolgozni. Nagyon szép és ezt tudja is magáról. Rengetegszer felismerik, olyanok is akikkel sohasem találkoztunk előtte személyesen.

Legutóbb az állatkórházban történt egy ilyen esetünk.Jártatok valamilyen kutyaiskolába?

K: Az elején magánórákat vettünk vele idő híján, 2-3 hónapig járt hozzánk egy tréner.


B: A dalmata mentésnél az ideiglenes befogadó képezte is alapvető engedelmességi dolgokra.
Orion kicsit nehezen tanul, de elképesztő hamar megtanulta a mi rendszerünket, nagyon szépen és hamar beilleszkedett a csapatba. Látszik, hogy a közeget nagyon jól oldja a jelenléte, bármelyikünk viszi magával a munkahelyére. A barátaink is azonnal elfogadták, mindenhol szeretik amerre járunk.
K: Bettina a szabályok betartásában is következetesebb. Én a legjobb haverja vagyok inkább akivel lehet rosszalkodni is néha.

Merre jártok kirándulni? Van esetleg közös sportotok Orionnal?
K: Margitsziget, Normafa vagy Hárshegy, de mi egyértelműen városiak vagyunk. Városon belül mozgunk, itt mindenhova jön velünk. Mióta Orion velünk van átlagosan egy nap 8-12 km-t gyalogolunk, és ez elég neki. Nekem pedig nagyon jól esik hazasétálni egy átdolgozott nap után az irodából, beszélgetni közben a Szabadság téren a kutyás ismerősökkel, vagy csak a gondolataimba merülve sétálni. Jó időben bringával megyek és ő a járdán követ engem. Minden sarkon megállunk, hogy biztonságos legyen mindenki számára. A bringa mellett nagyon boldog és póráz nélkül is nagyon szépen jön. A városban nagyon szépen és nyugodtan közlekedik, például az első pillanattól kezdve imádta a kettes villamost. Amíg a Poketet csináltuk ezzel utaztunk, és nagyon élvezte. A Poket egy zsebkönyv projekt ami a legnagyobb szerelmem is, amit Vecsei H. Miklóssal csinálunk együtt. Talán a legfantasztikusabb is amiben eddig részt vehettem. Neki pulija van és Orionnal óriási cimborák.



B: Debrecenben egy családnál volt, kertben és kennelben. Kölyökként került oda. Orion nagyon unatkozott, nem tudták lekötni a figyelmét ezért megtanult kerítést mászni és a vasbetont is megtanulta kibontani és nagyon sokszor kiszökött így újabb és újabb sérülés keletkezett rajta. El kellett költözniük, és már nem vitték onnan magukkal. A Dalmata Mentés önkéntesei gyorsan és segítőkészen sietettek a megmentésére, amikor elmentek érte, kiderült, hogy már két hete nem laknak a házban. Ezért is próbáltunk vele egy ideig agilityzni, de nem ment túl jól.  Kicsit esetlen és ügyetlen, hosszú ideig nehezére esik koncentrálni. Tériszonya van a gangos bérházakban is. Frizbizni nagyon szeret, de azt is hamar elunja. Magának való kutya nagyon.

Voltatok már ideiglenes befogadók. Nem szeretnétek még egy kutyát?
B: Igen, volt ideiglenesben nálunk még egy dalmata, Pepita, pont amikor költöztünk. Körülbelül három hétig- egy hónapig volt velünk, de Orion nagyon nehezen viselte ezt az időszakot, sok volt neki a változás. Itt derült ki számunkra, hogy ő egyke. Nem volt közöttük konfliktus, de nem is foglalkozott Pepitával különösebben. Őt a baráti körünkben fogadták örökbe és azóta nagyon boldog és kiegyensúlyozott kutya.



K: Erőltetem, hogy legyen mégegy kutyánk, mert Orion igazából egy filozófus.
Levisszük a szabadság térre, és csak nézi a többi kutyát, ő maga meg se mozdul.
A hosszúszőrű lány kutyákért azért megdobban a szíve, velük bármeddig kergetőzne.

Fotó: Kárász Karolina 

A helyszín a Gerlóczy Cafe volt (köszönjük!)
Orion a MADZAG Basic Fix nyakörvét viseli Mint színben, 
Simple Leash pórázzal Mint színben Forest Green zacskótartóval

Bettina a MADZAG PACK TOTEBAG-et viseli Forest green színben.