Radóci Lilla & Bőhm Attila & Chili & Cocoa

Radóci Lilla és Bőhm Attila két tacskóval, Chilivel és Cocoaval osztja meg otthonát. Lilla és Attila is a táncnak szenteli életét: mindketten aktív táncosok, koreográfusok és tánctanárként is dolgoznak. Lilla főként a hip-hop, a modern és a kortárstánc területén mozog, míg Attila a hip-hopban érzi magát otthon. Hazai és nemzetközi sikereiken keményen dolgoznak, mellette igazi mintagazdik. Chiliről, Cocoaról és a budapesti felelős kutyatartásról kérdeztük őket.

Hogyan döntöttétek el, hogy kutyát vállaltok?

Mind a kettőnknek volt kutyája vidéken. Nyilván amikor Pestre költözünk ezt meg kellett fontolni, mivel itt nagy felelősség. Miután összeköltöztünk, úgy gondoltuk így már egyszerűbb lesz, mivel ketten leszünk mindenre. Főleg Atinak volt ez nagy megnyugvás, hogy ha bármi baj történik és orvoshoz kell menni egy nem várt pillanatban, akkor az aki könnyebben meg tudja oldani, tudjon menni egyből. (Nyilván azóta ez változott és mindig mind a ketten elvisszük őket a legapróbb dolog miatt is, annyira megszerettük őket.)


Attila uszkárt szeretett volna, hogy lett ebből mégis tacskó?:)

Gyerekkori kutyája Atinak egy ezüst szőrű törpe uszkár volt. El is kezdtünk nézelődni, de rájöttünk, hogy hiába ugyanaz a fajta minden kutya más, és akármennyire nem akarjuk, a régi kutyust kerestük volna az újban. Ezért úgy döntöttünk, hogy legyen valami teljesen más. Így lett ebből tacskó.

Mindketten nagyon feszes időbeosztással dolgoztok, mennyi kompromisszummal jár a kutyatartás a munkátokat tekintve? 

Kinek mi a kompromisszum… Mi péntek este nem megyünk bulizni, inkább elmegyünk velük egy nagy sétára, mivel annak ellenére, hogy kicsi kutyák nagyon igénylik a mozgást. Ati hetente 2-3 napot otthonról dolgozik, és nekem is vannak napok, amik otthonról megoldhatóak. Budapesten nagyon sok kutyabarát hely van szerencsére, és a jól nevelt kutyákat nagyon sok helyen szívesen látják, ebből nagyon ritkán van probléma. Persze jár lemondással is. Mint előbb említettem nem bulizunk az éjszakában, de ez nem is hiányzik, szívesebben töltjük velük az estét. ❤️

Magatokkal tudjátok őket vinni a próbákra? Ezt hogyan oldjátok meg?

Kicsi koruktól arra neveltük őket, hogy jól viselkedjenek ilyen helyeken. Szerencsére ez nagyon jól alakult, nem zavarja őket a zene és a mozgás sem. Tudják, hogy ha mi órát tartunk akkor a helyükön kell megvárni az óra végét (ezt az időt általában alvással töltik). Szeretik az embereket, de nem viszik túlzásba, ezért nem zavarják a diákokat sem. Nem mondanám, hogy túl aktívak lennének a próbákon. Nem utolsó sorban nagyon jól oldják a feszültséget is, kicsit terápiás szerepük is van. Észreveszik, amikor valakinek rossz napja van, odamennek óra előtt és kicsit együtt felvidítják.

Mindketten jártok külföldre workshopokra és tanítani is. Amikor mindketten elutaztok, hová kerülnek a lányok?

Kipróbáltunk több helyet is. Általában kutyapanzióba mennek, ha mondjuk egy hétvégére elutazunk külföldre. Nem szeretünk ilyen nagy szívességet kérni senkitől és nem is várjuk el, hogy vigyázzanak rájuk, hiszen ez hatalmas felelősség. Mi azokat a panziókat kedveltük meg, ahol több kutya is van, így kicsit haverkodhatnak is. Ha vidékre megyünk tanítani, akkor jönnek velünk, szerencsére nagyon jól viselik az autózást.


Éreztek hasonlóságot a habitusuk és a ti habitusotok között?

Nyugodt embereknek tartjuk magunkat és ez a kutyákon is látszik. Ha játék van akkor persze megy a rohangálás, de ha vége, teljesen vissza tudnak nyugodni egy kellemes szintre.

Mi a három legkedvesebb tulajdonságuk? 

Chili borzasztóan érzékeny és nyugodt kutya. Abból is érezhető, ahogy hozzá bújik az emberhez. Szociálisan ő egy érettebb kutya, mint Cocoa. Többen is voltak, akik korábban nem szerették a kutyákat, vagy féltek tőlük, de miután megismerték Chilit, megváltoztatta bennük ezt a dolgot.

Cocoa ezzel ellentétben egy igazi olimpikon. Mindig játszana, rohanna. Borzasztóan tanulékony, nagyon élvezi, amikor trainingezünk, és nagyon gyorsan megérti, mi a tőle elvárt feladat.


Mi volt a legnagyobb kihívás ami velük kapcsolatban ért benneteket?

Mivel nagyon nagy hangsúlyt fektettünk arra, hogy jól viselkedjenek mindenhol, ezért nagyon sok helyre jöttek velünk. Ennek eredménye pedig sajnos az lett, hogy keveset voltak egyedül. Szeparációs szorongásuk alakult ki, amin dolgoznunk kellett, de trainerek segítségével javult a dolog. Még mindig nem tökéletes, de érezhető a fejlődés.


Hogyan választottátok Chilit? És hogy döntöttetek arról, hogy legyen még egy kutyátok?

Amikor eldöntöttük, hogy lesz egy kutyánk már azon is gondolkodtunk, mi lenne, ha egyből ketten jönnének. Így nem lenne magányos és a lefárasztást is egyszerűbb lenne megoldani, mivel egymással is játszanának. Ebben Ati volt a racionálisabb, és ő döntött úgy, hogy elsőre egy kutya jöjjön, majd ezt követően - ha jól alakulnak a dolgok - vállalunk még egyet.

Az egyik  gyerekkori barátomnál vannak tacskók a háznál és ő szólt, hogy születtek kis tacskók. Elmentünk őket megnézni. Ati szeretett volna szuka kiskutyát, viszont az alomban csak egy szuka volt, még pedig Chili. Így egyből megvolt, hogy melyiket szeretnénk. Egy év után, mikor jól mentek a dolgok Chilivel, úgy döntöttünk, hogy talán lesz még egy. A barátunk pedig pont írt, hogy megint lettek kis kutyák. Elmentünk megnézni, hiszen “megnézni szabad, attól még nem hozunk el még egy kiskutyát”. A találkozó után az biztos volt, hogy hozunk egyet, a kérdés csak az volt, hogy melyiket.


Láttok abban nehézséget, hogy ketten vannak? Nehezen szoktak össze? Mi változott az egy kutyás élethez képest?

Az összeszokás nem volt nehéz, de nem is volt zökkenőmentes. Chili nyilván érzett egyfajta trónfosztást, így az első két hétben teljesen ignorálta Cocoat, főleg a lakásban. El kellett telnie egy hónapnak, hogy elkezdjenek együtt játszani. Addig ha Cocoa odabújt Chilihez, ő inkább elment a másik szobába. Ha érezte az ágyában, hogy Cocoa ott feküdt korábban, akkor nem ment bele. Nem bántotta soha, de jelezte, hogy őt kicsit sem érdekli a másik kutya. Mára már szinte elválaszthatatlanok. Minden nap együtt alszanak. Chili bármikor bármelyik kutyától megvédené Cocoat (ilyenkor a méret sem számít), mint egy igazi nagytesó. 

Semmiképpen sem mondanánk, hogy kétszer olyan nehéz két kutyával. Sétálni együtt mennek, enni együtt kapnak, pisilni együtt mennek. Cocoanak kellett alkalmazkodni Chili rendszeréhez, ami szerencsére gyorsan és könnyen ment.

Mi a kedvenc kutyás sétahelyetek Budapesten?

Nekünk egyértelműen az Óbudai Sziget. Nagyokat tudnak sétálni. Többnyire jól nevelt kutyák vannak kint. Kutyafuttatókban voltak rossz tapasztalatok kontrollálatlan kutyákkal, ezért már ritkán járunk, inkább simán sétálunk velük a Városligetben, mint az ottani futtatóban.

Számotokra mit jelent a felelős kutyatartás a gyakorlatban?

 Ez egy nagyon nehéz kérdés és többször is szoktunk erről beszélgetni egymással… Nekünk magunknak is meg kellett tanulni, hogy rendszert kell teremtenünk a kutyák és a saját életünkben is. 

Minden reggel ugyanakkor kelünk, visszük őket a sétára, majd reggeli aztán játék. Ez a rutin minden nap, beleértve a hétvégét is. Tapasztaljuk, hogy sokan azért vállalnak kutyát, mert szeretik a kutyákat, de nem mondanánk rájuk, hogy felelősen viselkednek velük sajnos. Az a kutyák érdeke is, hogy okosak és és jól neveltek legyenek. Ebben nem a pacsira, hanem a kontrollra és a megbízhatóságra gondolunk. Rossz azt látni, amikor valaki sétáltatja a kutyát, de látszik, hogy egy teher számára, hiszen a kutyának az a nap fénypontja, miközben a gazdi alig várja, hogy vége legyen. Kutyával lenni sokan szeretnek, de tartani az nagy felelősséggel jár, hiszen kutyája az embernek több is lehet, de a kutyának gazdája, jobb esetben csak egy.

Fotó: Kárász Karolina 

A fotókat a Lumen Caféban készítettük. Köszönjük @lumen.kavezo :)


A fotókon szereplő termékek:

Basic collar in Christmas red
Moonshine collar in Gold
New Wave collar in Pumpkin / Oliva
Simple Leash in Dark Grey, Pigeon grey, Nude and Lightest mint
Basic Bagpouch in Nude