Sugár Bertalan és Virág- jóga, filmek, kiskutya

Sugár Bercivel öröm volt beszélgetni, nagyon nyitott, sokszínű egyéniség. Élete a jóga körül forog, óráira magával viszi Virágot, gyönyörű négylábú társát is. Rajong a filmekért, kritikáit olvashatjátok a Recorder magazin Filmrecorder sorozatában, de instagramján is elcsíphettek különleges filmes tartalmakat a jógás posztok között. Izgalmas életútjáról, karrierváltásáról sok interjúban beszélt már, mi a felelős kutyatartásról kérdeztük az alábbi posztban.

Mindig is szerettél volna kutyát?

Amióta az eszemet tudom vágytam egy kutyára, de a szüleimnél a tengerimalac volt a limit. 18 éves koromban költöztem el otthonról és azonnal lett is kutyám: a barátaimmal befogtunk egy kóbor alaszkai malamutot a várban, akire pár hónapig vigyáztam. Pár évvel később, egy rövid ideig volt egy Boldizsár nevű basset-em is, de a sors úgy hozta, hogy elhagytam az országot, így Boldi új gazdához került.

Mikor hazaköltöztem Amerikából, tudtam, hogy most már tényleg szeretnék egy saját kutyát, akit fel is nevelek:  ekkor sodorta az utamba az élet Lalát -egy nagyon kedves barátom közbenjárásával-, akit két és fél  évvel ezelőtt, 14 és fél évesen el kellett engedjek egy következő életbe.

"Lala aka Gaga aka Galus aka Galuska aka Galagonya egy gyönyörű ébenfekete labarador keverék srác volt, aki a retrieverekre jellemző kiegyensúlyottsággal rendelkezett. Nagyon okos és nyugodt kutya volt, aki első osztályú testőrként vigyázott rám. Alapvetően hajlamos volt a dominanciára, vagy legalábbis próbálkozott leuralni az első években, de hamar megtanulta, hogy kénytelen-kelletlen be kell kicsit hódolnia, ha jóban akarunk lenni. Apukám is imádta Lalát, minden évben heteket töltöttek együtt a Balatonon, az egész családot nagyon megrázta Lala elvesztése, apukám keretben őrzi a fotóját és a mai napig emlegeti a sok közös élményt és, hogy mennyire nagyon hiányzik neki. Mindannyiunknak."

 

Miért döntöttél amellett, hogy kutyád lesz? Nem túl nagy kötöttség az életedben? 

Mindig is imádtam az állatokat, a családi legendárium szerint egészen kicsi koromtól a legnagyobb kutyákkal hemperegtem a Szt István parkban. Minden születésnapra, karácsonyra kutyát kértem. Az, hogy van kutyám, olyan mint a gyakorlásom: nem eldöntendő kérdés, létfeltétel. A kutyával kapcsolatos kötöttségek az első 1-2 évben nyomasztottak, de most már rutinos kutyásként ez az alapjáratom, ráadásul Virágot az első perctől kezdve úgy szocializáltam, hogy gyakorlatilag mindenhova magammal tudjam vinni.

Ez párhuzamosan alakult azzal, hogy elkezdtél jógázni? 

A jóga pár évvel Lala érkezése után tört be az életembe, de annyi hasonlóságot mindenképpen látok a két dolog között, hogy mind a jóga gyakorlása, mind a kutyatartás egy alapvetően rigorózus tevékenység, ami segít a mindennapok szerkezetét egyben tartani és komoly önfejlesztő hatással bír.

Elmeséled a Virággal való összetalálkozásotok történetét? Az előző kutyám Lala már jó pár éve súlyos diszpláziával küzdött, de nagyon nehezen jutottam el a végső döntésig, hogy elengedjem őt. Mikor elaltatták, azt gondoltam, hogy egy ideig biztos nem szeretnék kutyát, mert kicsit szeretnék “kutyás” kötöttségek nélkül élni, de persze ezer kutyás oldalt követtem és mikor a “Morzsa Lakás” oldalán megláttam Virgácsot, rögtön tudtam, hogy ő az én kutyám. Megbabonázott a gyönyörű szemeivel, úgy éreztem soha ilyen szép és gyengéd tekintetű kutyust nem láttam még.

Mi alapján választottad? Milyen hatással van az életedre? 

Szerelem volt első látásra. Virgács egy nagyon gyengéd, bújós kiskutya, puha a szőre, mint egy nyuszinak, olyan, mint valami luxus minőségű plüss, azzal a különbséggel, hogy érez is és ezt nem rest kifejezni az irányomba.

Voltak kezdeti nehézségek, kalandok?

Az első városi sétánk alkalmával, Virgo megijedt valami zajtól, kihúzta fejét a nyakörvéből és a délutáni csúcsforgalomban rohantam utána a Bartók Béla úton. Az volt a mázlim, hogy az egyik gyakorlóm bringával pont arrafelé volt és sikerült megfognia. Onnantól kezdve egy jó ideig nagyon paráztam, hogy baja lesz és kicsit túlóvtam talán, de mostanra sokkal okosabbak lettünk mindketten, Virgo meg amúgy is nagyon “street smart” és vagány, így egyre több szabadság költözik az életünkbe.

Ha három szóban kellene jellemezni a kapcsolatotokat, mi lenne az a 3? 

LOVE LOVE LOVE

Virág el szokott kísérni a jóga órákra? 

Szinte mindig velem van, ha véletlenül nincs ott az órán, a gyakorlók hiányolják is. A covid alatt végig Zoom-on oktattam, a kutyát mindig be kellett ültetnem az “adásba”, mert annyira megszokták a tanítványaim vigyázó szemeit.

Szerinted mi a legnagyobb kihívás a városi kutyatartásban?

 Szerencsés ember vagyok, mert a város tetején élek, gyakorlatilag tájvédelmi körzetben, ezért a klasszikus városi kutyalét nem a mindennapjaink része. Ha mégis úgy alakul, hogy lelátogatunk, Virgomirgó nagyvárosi lányként saját bérlettel rendelkezik, igaz a szájkosarát annyira nem kultiválja, de amiatt sem raplizik, titokban mindig lehámozza magáról, ahogy felszállunk és kényelmesen tömegközlekedik tovább. Nagyon jó azt tapasztalni, hogy most már szinte mindenhova be lehet vinni kutyát, nem jelent problémát együtt programozni.

Éltél New Yorkban és Stockholmban is. Volt ott tapasztalatod a városi kutyatartásról? Miben más ennek a kultúrája?

Szerintem Budapesten rengeteg kutya van, sokkal több, mint amennyit más európai vagy észak-amerikai városban láttam. Nem igazán volt rálátásom ezekben az országokban, hogy milyen lehet bevállalni egy kutyát, de gyanítom, hogy sokkal körülményesebb sok helyen, mint nálunk, mert a társasházak jóval szigorúbb alapító okirattal rendelkeznek. Szerintem a magyarok extra módon imádják a kutyákat: Virgács szinte mindig kap valami ajándékot, ha betérünk valahova, ami általában egy jó falat.

Budapesten mit változtatnál meg kutyás szemmel?Mit szerettél a XIII. kerületben és most mit szeretsz a XII-ben? 

Szerintem alapvetően nagyon pozitív a kutyákhoz való hozzáállás a városban, és lehet, hogy a kutyásoknak is kicsit meg kéne tanulnia a nem-kutyások fejével gondolkozni, hogy értékeljük azokat a pozitív változásokat, amik az elmúlt években rekordgyorsasággal mentek végbe ebben a kérdésben. Mi mindenhova együtt megyünk és szinte soha nem találkozunk ellenállással, sőt kifejezetten szeretettel fogadnak minket. A kutyatartás mindkét oldalon sokat fejlődött az elmúlt pár évben, így nem meglepő módon egyre több lehetőség van arra, hogy a kutya ne jelentsen akadályt a városi élet sokszínűségének a közös megélésében.

Hogy néz ki egy átlagos napotok együtt? 

Sokat vagyunk itthon, mert még mindig online tanítok, de 2 nagy séta mindig benne van a napban. A  hőség miatt ebben a nyári időszakban délután inkább hűsölünk, bár Virgo nagy napimádó, szeret a déli napon elnyúlni és hosszabb-rövidebb sziesztákat tartani az erkélyen.

Neked mit jelent a felelős kutyatartás? 

A felelős kutyatartás ott kezdődik, hogy a kutyára nem mint valami szubmisszív játékszerre tekintek, hanem társként, akinek igényei és vágyai vannak. Persze, kellenek a korlátok is, de nem célom robotot nevelni belőle, annyi tréninget tartok fontosnak, hogy ne sodorja magát olyan helyzetekbe, amik a fizikai egészségét veszélyeztetik. 

Melyik Virág kedvenc ászánája? 

Egyértelműen a savāsana, vagyis a hullapóz, de én inkább “couch-potato ászanaként” aposztrofálnám. Nagy hedonista a kutyám, aki nálam sokkal okosabb és tudja, hogy az élet, ha nem is csak az élvezetekről szól, de mindenképpen ki kell utalni magunknak egy kis kényelmet és lazulást, ha van rá lehetőség. Sokat tanulok tőle az életről és a nagybetűs létezésről. Azt szoktam mondani, hogy ő az én tökéletes kis dzsívám, aki végtelen szeretettel halmoz el és sosem rest emlékeztetni arra, hogy mindig számíthatok rá.

Fotó: Kárász Karolina 

A fotókat a Berci otthonában és környékén készítettük betartva a biztonságos távolságot. Köszönjük, hogy beengedtél:)
Virág a MADZAG Basic nyakörvét viseli Lavender, Raspberry és Mint színben
valamint egy Dotted nyakörvet is felpróbált
150 cm-es long leash pórázzal Pigeon grey színben
Basic Bagpouch zacskótartóval  Oliva színben